SNOW TEARS
Az álmok folytatására nem adtál,
A világ nyers színű lett.
Még szavak nélkül is,de csoda volt.
Én mégis úgy érzem,közel áll hozzám.
Azt hittem,mindg megosztod ezt a jövővel.
Belül,a végtelen hószakadásban,a búcsúzások csak halmozódnak.
Nem értek semmit,nem akarok sírni.
De valahol imádkozom,mert ez a hang,a tiéd.
A napokban nem értek semmit,és nem tudom,hogy lehetnék erősebb.
Azt akartam,hogy a jövőben a társam légy.
Belül,a végtelen hószakadásban,a búcsúzások csak halmozódnak.
Nem tudtam elérni még semmit,nem tudtam menekülni ez elől,
Csak álltam ott,sírtam,és sírtam,amíg a hangom elsorvadt.
Bár a világ tovább forog,
A táj nélküled elhalványul,és elveszíti színét.
Belül a végtelen hószakadásban a bánat ajkamról eltűnik,
Én,akit hátrahagytál,nem tudtam mozdulni,és tovább imádkozok,hogy egyszer újra hallhassam hangodat!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
