ARIGATO NO EGAO
Köszönöm,hogy meghallgatsz.
Most jobban érzem magam.
A város színes,narancssárga a délutáni égtől,és kedves tulajdonságaitól.
Valamikor elmehetnénk kedvenc helyünkre,újra,
Ahol a régi szép időkre emlékezhetnénk
Keresni fogjuk a csillagok között.
Hé,mit gondolsz,mi lehet ez az érzés,ami ilyen közel áll hozzám.
Talán a memóriám okozza?
Egy új,apró csillag született.
Ha ennek apró fényében van az álom,akkor valószínűleg gyalogolnak emlékeink.
Ahhoz,hogy egy boldog mosolyt lássak,
Köszönetet mondanék.
Mit tehetek,csak te tudsz boldoggá tenni,mosolyt csalni arcomra.Nem?
Az én kis erőm
Minden kis színt én látok,
Hangos a város,illatát a széltől kapta.
Nem akarom elfelejteni bármelyik napot,amelyet Veled töltöttem.
Hé,még ha sok idő is telik el
Hidd el ebben a pillanatban
Ismét egy apró csillag született.
Ez a fény mindig tovább megy.
Nem akarom elfelejteni kezed melegét.
Sétálok az utcákban,
Messzebb és messzebb Tőled
A fény,mintha el akarna tűnni.
Azt akarom,hogy soha nem ejts egy könnycseppet sem,
Azt akarom,hogy nézz rám az utolsó pillanatig.
Egy újabb csillag született az égen,
Ezeket összekapcsolva csillagképeket látsz az égen.
Azt akarom megmutatni,hogy a mosoly holnap is mosoly marad.
Köszönöm!
|